 |
Erdei gyapjaslepke (Lymantria dispar) |
Jegyei: 18-35 mm. A nőstény tora, 1. szárnya
fehéres, rajzolata barnásszürke foltos, potrohvégi
szőrzete barna, csápja fekete és fésűsen
fogas. A hím 1. szárnya szürkésbarna, és
kissé sötétebb, erősen fogas harántsávos
és foltos rajzolattal, továbbá egy nyílhegy
alakú fekete, középen világos folttal. Csápja
két oldalán fésűsen elágazó és
sötétbarna színű.
Életmódja: Lerakott petecsomója a fa kérgén taplógombára emlékeztető kicsiny halom, amelyet a nőstény potrohvégi szőrzetével s ragadós váladékával tömörít össze. A peték csak a következő tavasszal kelnek ki. Szőrös hernyói a széllel más fákra is átvitorláznak. A VI-VII. hónapban bábozódnak be, majd bújnak elő az imágók. Tömeges elszaporodásuk 1-2 éven át tart. Mivel Észak-Amerikában hiányoztak természetes pusztítói, ott sokkal nagyobb károkat okoztak. Ezért amerikai kutatók az 1930-as években hazánkban, magyar szakemberek segítségével begyűjtötték a fürkészdarázs és fürkészlégy-élősködőkkel fertőzött gyapjaslepkebábok ezreit, s azokat az Egyesült Államok legfertőzöttebb területein kihelyezték. Az ott kifejlődött élősködőnemzedék oly nagymértékben fertőzte meg a gyapjaslepke hernyóit, hogy túlszaporodásukat az alkalmazott biológiai védekezéssel fokozatosan sikerült csökkenteni.
Elterjedése: Európa, Ázsia nagy része, Észak-Afrika és Észak-Amerika.
Jelentősége: Erdők, gyümölcsösök veszedelmes kártevője.