Ízelítõ mûveibõl:
Zsuzsánna és a vének
József és Putifárné
Vénusz és Vulcanus
Egyéb mûvei az Interneten
 
Olasz festõ, a manierista festészet legnagyobb mestere. A reneszánsz kompozíciós törvényeinek alkalmazása még kötik az elõzõ korhoz, de a merész rövidülések, a szenvedély, a döbbenetes fény-árnyék hatások már a manierizmusra utalnak, és Tintorettót a barokk elõfutárává teszik. Tanult B. Veronese és P. Bordone mûhelyében, majd dolgozott Tiziano mellett is. Ez utóbbi hamar elbocsátotta õt mûhelyébõl. Tiziano és Tintoretto közti ellenszenv soha nem oldódott fel. Tintoretto kizárólag Velencének dolgozott.

Korai korszakában a firenzei manierizmus mestereit követte. Michelangelótól és a relief-szobrász Jacopo Sansovinótól elleste a kompozíciós szerkesztést és az alakábrázolást, melyet sikeresen alkalmazott egyéni kifejezésmódjában. E korszak legérettebb képe a velencei Accademián található Szent Márk csodája (1548). Fény-árnyék kontrasztjai, bravúros rövidülés-ábrázolása valamint belsõ izgalma a manierizmus egyik fõ alkotásává teszik.

A sok megbízást csak úgy tudta teljesíteni, hogy másokat is alkalmazott egy-egy munkájánál. Ezek között volt lánya, Marietta, és fia, Domenico is. Az ötvenes hatvanas években egyre inkább erõsödnek Tintoretto alkotásaiban a már említett manierista vonások: a merész átvágásos kompozíció, a színek erõsségének fokozása, a sötét- világos kontraszt, a léptékváltás. Ennek kimagasló példája a Zsuzsánna és a vének (Bécs, Kunthistorisches Museum) és a velencei Scuola Grande di San Marco részére festett Szent Márk holttestének elszállítása és Szent Márk megment egy szaracént (Velence, Accademia), valamint Szent Márk holttestének megtalálása (Milánó, Brera)

A nyolcvanas évektõl mûhelye segítségével nagyméretû képeket festett a Doge-palotába. Ide készült a világ egyik legnagyobb pannója a Paradicsom (17x22). Utolsó mûveit a velencei San Giorgio Maggiore részére festette: Krisztus sírbatétele, Utolsó vacsora, Mannaszüret.